2011. december 26., hétfő

Gotcha

Végre sikerült átvágnom magam az Új Kapitány arc-on, azaz filler részen, ami 168-189-ig tartott. Igazából az eleje nagyon nehezen indult be, és komolyan unatkoztam, mint ahogy azt a fillereknél általában mindenki csinál, de aztán az egész kezdett átmenni izgalmasba, aztán megint unalmasba, és ez így ment. Tehát nagyon ingadozó volt az egész. Mondjuk a Bountos fillereknél nincs unalmasabb a világon, tehát.. Amiért ezt a blogot most megírom, az inkább a vége. Olyan 180. körül elkezdett érdekelni, hogy na vajon mi is lesz a vége. Eléggé megcsavarták az egészet, hiszen a here se gondolta volna, hogy Amagai - aki egyébként tök csúnya - lesz a fő gonosz. Amúgy már elég későre jár, tehát álmos vagyok, ebből pedig következik az, hogy nagyon kritikus állapotomban vagyok. A végével nem vagyok megelégedve, ahhoz képest mennyire jól ki tudtak volna jönni az egészből. Jó történet volt, bár engem felbaszott ez a Bakkoutou, vagy mi az isten, emrt egyrészt undorító csápokkal hatol be az emberek testébe, másrészt meg mert a Zanpaktou-k gyalázása.o.O De most komolyan. Hogy lehet ilyen szutykot kitalálni? Na mindegy. Tehát Lurichiyo-t bírtam, tetszik ez a többes szám első személyben való beszélés magáról. Meg olyan kis aranyos.:D De az egészet túlzásba vitte szerintem Ichigo, mármint találkozik egy kiscsajszival, és egyből "Jajj, várj rám, megmentelek!" jön? Atyaisten. De oké, ezt már megszokhattuk, legalábbis egy tapasztaltabb Bleach nézőnek az ilyen már fel sem tűnik. Én meg amúgy tapasztalt vagyok, csak úgy feltűnnek az ilyen szarok.:DD Tehát a vége. Először is eléggé nagy meglepetést keltett, hogy Amagai lett a fő muki, azonban Főparancsnok-saman behaltam. Hogy az az ember mekkora arc. Mondjuk ebben a fillerben nagyon nem tudták visszaadni a karakterét, nem mintha amúgy neki annyira lenne.. De na. Kajak szakadtam rajta. Amagai, miután földbe döngölte Ichigot: "Elnézést, ha várnod kellett. Most már rajtad a sor." Főparancsnok mit csinál? Bevágja a poker facet, lószart nem szól.. Amúgy a harc kezdeténél is ezt csinálta, szó nélkül átadta Ichigonak Amagait. Lehet nem ez volt a tervük vele, de nekem nagyon nagy arcnak jött le.:D Mármint oké, tök álmos vagyok, lehet kipihent aggyal ilyen fel sem tűnik, de nekem kb úgy jött az egész, hogy Főparancsnokunk szarik rá az egészre. Megpróbálta kiütni Amagai-t, hogy ne úgy látszódjon, mintha tényleg szarna rá az egészre, és amikor kiderült, hogy szart sem ér ellene, akkor csöndben álldogált és figyelte a harcot. Egy Shunpot még eltolt akkor, amikor kavicsok röpködtek az arcába, de aztán mást nem csinált.
Bocsánat, nem bírtam ki.
Egyébként maga a harc még izgalmas is lett volna, ha nem három részen keresztül húzzák (asszem ennyi volt), illetve ha nem állnak meg minden második támadás után beszélgetni. Amagai nagy szívszorító története után jött troll Ichigo, és megmondta neki szép szavakkal, hogy leszarja az élettörténetét. Szakadtam.:D Mondom végre valaki. Aztán persze fél szereplőgárda kis sad story-ját végig kellett hallgatni meg nézni, az én nyakam meg már nem bírja a kiképzést. Rájöttem, hogy Ichigo Hollow formban nem sokat pofázik. Mármint szinte semmit. Tisztára felveszi a Főparancsnok stílusát. Néz előre és bámul, hallgatja, hogy mit pofáznak neki. Szerintem engem tuti kiakasztana, ha nem szólna vissza. Arra is rájöttem, hogyha Ichigo helyében lennék, akkor csak szimplán beállnék az ellenség elé, ránéznék és azt mondanám, hogy én vagyok a főszereplő, halj meg! Tuti meghalna. Mármint istenem, annyiszor ellőttem magamban azt a poént, hogy amikor az ellenség kérdezte magában mégis ki a fene Ichigo, vagy hogy képes erre etc, hogy "Főszereplő." Annyira vicces, hogy nekik mindig van valami rejtett dolguk. Ez a filler elősegítette, hogy az amúgy megingathatatlan első helyről letávozzék Ichigo. Mármint a fan listámon. Na jó, ez nem igaz, csak gyengült az ottani erőssége. És a sors fintora, hogy megkedveltem Ichimaru Gin-t. ASD. Nem is volt benne.:D Hát tudjátok.. Izuru viszont nagyon is sokat, és akkor pofáztak arról, hogy blablabla nem tudta megállítani a kapitány lázadását (amit amúgy geci nagy hülyeségnek tartottam, hiszen nem Kira-n múlott a dolog), és akkor beugrott, hogy ahw Gin.:'d
Amikor meg végre vége volt az Amagai vs Ichigo harcnak, az a kis nyommer hát nem felkelt? Rátámadt Főparancsnokunkra, és jól átszúrta alul. Ő izé. Valahol ott.:D De miközben futott nagy hősiesen, ott volt Ichigo, Rukia, megjött vagy öt kapitány, illetve Yoruichi, ezenkívül még két tiszt is ott volt a Kasumi-Ooji klánból. Olyan simán megállíthatták volna, hogy az már siralmas, és amikor megtörtént a baj, nemhogy ám egyből nekiesnének, áá. Még ott ordibálják a Főparancsnok nevét, hát az agyam eldobom. Nem ám, majd azzal, hogy Yamamoto tájcsó nevét ordibáljátok, a kard kijön belőle, Amagai kinyiffan, a seb begyógyul. Ordítozzunk embertársainkért! Na mindegy, végül is sikerül megmagyarázniuk a félreértést, erre nemhogy Amagai tovább lépne, mert egy kis csorba esett a büszkeségén, áá. Kinyírja magát bazdmeg.:D Tanítsuk a gyerekeket az életre: ha egy kis megrázkódtatás ér bennünket, vagy tévedünk valamiben, akkor azonnal nyírjuk ki magunkat, mert úgy az tiszta. Mert megvédtük a büszkeségünket! Oh my gosh. A legnagyobb vicc, hogy ezt mindenki tolerálta. Ichigonak még volt annyi esze, hogy utána induljon és helyre rakja, de Byakuya persze megállította, hogy jajj egy férfi büszkesége, aki kapitány lett. Ki nem szarja le? Ez is ember, atyaisten. Byakuyáról jut eszembe. Ooolyan képen van, hogy be lehet tőle szarni.:D
Felelősséget nem vállalok érte.
Mára nekem ennyi Bleach elég is volt, kiakasztott a vége rendesen. Bár ennél színvonalasabb fillerrel nem hinném, hogy fogok találkozni, szóval becsülöm ezt a szart.:D Hogy állna egy felhőkarcoló a kezeitekbe, kedves filler készítők (és leszarom, hogy időhúzás meg blablabla).

2011. december 17., szombat

New Design

Csokolom. Itt lennék végre egy több mint fél napos szenvedés után az új kinézettel. Össze-vissza mindenféle köcsög külföldi oldalépítő weblapot végig böngésztem, hogy valami kis szar fejlécet összehozzak, aztán ez lett belőle. Zöld meg szürke. Zöld, mert mostanában elterjedten használom a greenFuneral becenevet, szürke meg mert ilyen volt a textura.Aztán gondoltam írok nagyobb betűvel is, mert ezzel a kicsi szarral kb kiég az ember szeme. Erre is csak most jöttem rá, hogy egész nap a gép előtt ültem, és minden kisebb dolog kisüti a szemeimet. Hát nem csodálatos? Mondjuk igazán rá érett már ez a kis oldalacska a design váltásra, ugyanis az, ami volt.. hát egy kicsit volt csúnya. Nem ám.:D Nem mintha azóta annyit fejlődött volna a fotóbolt tudásom, de na. Problem?

2011. december 11., vasárnap

Anime: Angel Beats!, Gosick, Togainu no Chi

Üdv, földlakók. Megjöttem a következő animés postommal. Három animét fogok most kritizálni, mindegyiket befejeztem. Az első, Angel Beats! nevet viseli. Ezt még nem említettem a blogomban, mert tegnap este egy hirtelen ötlettől vezérelve kezdtem el. Ma már le is daráltam, de ne szaladjunk ennyire előre. Ja, és kérem, aki eddig még nem látta, nem akarja megtudni a történet végét, az ne olvassa el ezt a kritikát, mert az egészet le fogom spoilerezni. Én szóltam. 
Tehát egy tizenhárom részes animéről van szó, kiemelkedő grafikával, karakterekkel és történettel. Különösen a szemeket alkotják meg nagyon szépen, de egyébként az egész grafika letaglózóan szép, nincsenek állóképek, ha van, akkor is nagyon minimális. A zenék is csodálatosak benne, az opening elnyerte egyből a kedvenceim között méltó helyét. You see?
Maga az, hogy Kanade az elején zongorázik, ráadásul milyen szépen.. ahw, egyből beleszerettem. A zene is eléggé nyugtató. Aztán az anime közben még vannak egyéb zenék, például az Iwasawa és Yui által énekelt darabok is jók. Például. Az endinget nem hallgattam végig, de nem nagyon érdekel, azt sosem szoktam. Egyedül a K-ON-nak van jó endingje, másnak eddig még nem sikerült. Akkor a történet. Isten és halál. Szerintem sokan elgondolkodtak már ezen szavak jelentése, ez az anime pontosan ezeket dolgozza fel. Főszereplőnk, Otonashi Yuzuru - aki egyébként nem emlékszik semmire, hogy került oda, ilyenek - egy iskola épülete előtt találja magát. Előtte egy lány térdel, és szép nagy fegyvert fog egy lent álldogáló fehér hajú lányra. Magyarázat: Otonashi és mindenki más is halott abban a világban, csak ide kerültek, hogy elérjék végső céljukat. A fegyveres csaj egy front vezetője, akik fellázadtak Isten ellen, nem akarják elfogadni sorsukat, igazságtalanságnak tartják az egészet. Otonashi úgy dönt még nem csatlakozik hozzájuk, lement a fehér hajúhoz. Ott beszélgetnek egy kicsit, a csaj leszúrja, így a fiú számára is világossá vált, hogy ő bizony nem tud meghalni. Aztán csatlakozik ehhez a fronthoz, akik mindenféle rendbontást csinálnak, hogy ne tűnjenek el. Rengeteg szereplő van összességében, mindegyik külön múlttal, jellemmel. Ezeknek a múltját dolgozza fel az elején az anime. Valamelyik még el is tűnik, mert megtalálja a békéjét. Utána, a közepe felé jön a Tenshi, azaz angyal elleni harc. Az angyal pedig nem más, mint az a fehér hajú lány, aki Otonashit leszúrta az elején. Végül is nagy harcok árán sikerül Yuzuru-nak összespanolnia a csajjal. Utána jön egy másik ellenség, de előtte még egy embernek Tenshi-chan (akit amúgy Tachibana Kanade-nak hívnak) és Yuzuru segítenek eltűnni, illetve még akarnak a többieken is, csak ez a gonosz dög a képbe jön. Az NPC-ket (olyan emberek ebben a világban, akik csak egy átlagos munkát végeznek, de lelkük nincsen) szörnyekké változtatja valaki, és ezek a fekete csúnyaságok a lélekkel rendelkező embereket támadják, hogy megegyék őket. De a végén tök nagy happy end lesz. Vagy valami olyasmi. A történet közben Otonashinak sikerül visszaszereznie az emlékeit, nagy dolgokat csinál, csak mint a többi főszereplő. Kialakul egy szerelmi szál közte és Kanade között, a sors fintora pedig, hogy Yuzuru szívét pont ez a lány kapta meg még anno. Mert ugyebár a fiúnak keserves élete volt, nem találta a célját, aztán amikor a húga meghalt, doktor akart lenni. Éppen felvételi vizsgára ment egy egyetemre vagy fősulira, tudja már a rák, szóval amikor a vonat, amin utazott kurva nagy pácba kerülget, beszorult egy alagútba. Na ott meg is halt egy kis szenvedés és segítség nyújtás után, de végül is megtalálta a békéjét, mert feliratkozott donornak. Véletlenül mégis odakerült. A donort fel is használták, Kanade megkapta a szívét, de ezt konkrétan az anime nem mutatja, csak a lány meséli el Otonashinak. A végén fehér hajú csajszikánk eltűnik, Otonashi meg feltételezem szintén, mert a legeslegvégén úgy tűnt megint találkoznak. Tehát mindenki eltűnt a legvégére, és új életet kezdek. Oké, véleményem az egészről, hogy baszott jól indult, hihetetlen jó történet, megalkotás, kivitelezés blablabla, de a végét ennek is elbaszták. Miért kell minden jónak elkúrni a végét? Bár ez nem annyira felháborító, mint a Togainu no Chi vége, de azért na. Személyes kedvencem volt TK és Kanade, illetve Iwasawa. Yui-nál azt hittem valami értelmesebb jellemet kapunk, de azért így is jó volt. Lényegében már csak a zenékért, és csodálatos karakterekért is érdemes megnézni, a történet meg csak hab a tortán. Lényegében nagyon jó kis kikapcsolódás volt, bár imádásnak nem megfelelő. Az én szempontjaim alapján legalábbis nem.:D
9/10
Innentől AA-s kommentjeimet másolom be, mert semmi kedvem ismét véleményt írni ezekről az animékről.
Gosick
"Igazán szórakoztató kis darab volt, de annyira nem kötött le, hogy álladóan ezt nézzem, tehát elég sokáig elvacakoltam fölötte. Említésre méltó a grafika, ami lenyűgözően gyönyörű, illetve a női ruhák is nagyon szépek voltak. Victorique igazán csodálatos szereplő, olyan kis aranyos.:) Kujo viszont néhol már idegesítő. Felettébb zavaró volt, amikor vagy hatszor elmondta, vagy inkább ordította szegény lány nevét, illetve ismételt dolgokat. Nem tudom, hogy másnak feltűnt-e, de engem kifejezetten idegesített.:D Az elején még egész nagy lelkesedéssel néztem, aztán úgy a közepére lelassultam, és az utolsó öt részt meg ledaráltam, tehát azért lenne epizód, amit feleslegesnek gondolok. Személyes nagy kedvencem volt Brain, akiről aztán kiderül, hogy nem is egy személy, illetve a Coco Rose sztori is egészen csavart volt, az nagyon tetszett. Bár azt nem értettem, hogy a végén Victorique haja miért lett szürke, talán mert meghalt az anyja? Nem tudom, erre nem sikerült rájönnöm.:D De így is nagyon szép volt. Sőt, talán még szebb is. Illetve Cordelia-t is nagyon szimpatikusnak találtam, sajnálom, hogy meghalt. Volt egy bizonyos rész, amin én is majdnem elsírtam magam - de csak majdnem.:D Szóval így összességében élvezhető volt, bár olyan nagyon jó munkának sem mondanám."
8/10
Togainu no Chi 
"Elég nagyot csalódtam az egészben. Alapjáraton egy amv-ből értesültem erről az animéről, jónak tűnt, pár ismerősőm, akik szerint nem alaptalanul gondolom annak ajánlották, hogy mindenképpen nézzem meg. Hát mondom essünk neki, Akira is olyan jól néz ki, ezt biztos nem tudták elrontani. Sajnos tévedtem. Azt, hogy a grafika szánalmasan rossz, még meg lehet bocsájtani, el lehet viselni. A történet igazán egyedi, ha egy kicsit mondjuk jobban kidolgozzák, és nem egész végig Keisuki - aki megkaphatja minden-idők legidegesítőbb karaktere címét - rinyálását kell hallgatni, akkor egy egész szerethető bishikkel teli anime lenne. De nem így lett. A jó karakterek, mint például Shiki, vagy a végrehajtók, mert őket is igazán bírtam. Sokkal egyedibbre sikerült - főleg a szőke >:D -, mint Keisuke uraság. Arbitro kifejezetten undorító perverziónak élt, sajnálom szerencsétlen srácokat. Ami viszont a legjobban felháborított, még Keisuke mellett is, az az utolsó rész volt. Az utolsó előttiben még tök örültem, hogy végre eltávolították Keisuket, hurrá, jobb lesz a világ, erre egy ekkora szenny befejezést kapok. Akira-ék kisétálnak Toshimaból, új életet kezd, minden jó, a végén pedig LECSUKJA A SZEMÉT! És ennyi, kapjátok be nézők, itt a tökéletes szemlecsukós end. Ó, anyám. Ennek a résznek a grafikáját meg már nem is tudom érdemes-e megemlíteni. Kritikán aluli volt. Rengeteg jelenetet megoldottak egy álló képkockával, meg állandóan a rohadt házakat mutogatták, mintha bárki is azokra lenne kíváncsi. Shiki fogta magát és eltűnt, Arbitro-ékkal se tudja senki, hogy mi lett. A végére valami Shiki-Akira harcot vártam, ugyanis az opening ezt nagyon hirdették, de aztán szart se csináltak egymással, csak ugrálgattak néhányat, és akkor jól van. Azért a harc jeleneteknél is többre számítottam. Úgy lényegében az egész lezárása fos volt. Szebbet már nem tudok rá mondani. Akkora csalódás volt számomra.. Pedig ha ezt a részt jobban megcsinálják, azt mondom egy nyolcas mehet rá, mert annyira gáz nem volt, de hát itt minden lelkesedésem elvesztettem, és még a legnagyobb jószívűséggel sem tudok hatnál többet adni rá. Először négyet akartam, de azért csak az utolsó rész miatt nem húzom le. Azt hiszem senki nem veszít vele semmit, ha ezt kihagyja. Időpocsékolás."
6/10
Különben ezt a hozzászólásomat néhol jól megmoderálták, de hát istenem. Olyan szinten ki voltam akadva..:D