Anime: Sankarea (2012)

A Sankarea egy tavaszi anime, mindössze tizenkét epizóddal. A történet teljes egészében zombikkal foglalkozik, ami lehet a hatása ennek a manapság terjedő nagy zombi őrületnek is, és ha ez így van, akkor nem hiszem, hogy ez az utolsó anime, amire számíthatunk. Ugyanis a Highschool of the Dead sikere után nyilván már látható volt, hogy ezt a műfajt szeretik, ebből lehet nyerni. Őszintén én is rajongója vagyok a zombiknak, no de azért nem annyira, mint történetünk főszereplője, Chihiro Furuya.

Gyerekkora óta imádja a zombikat, csak velük foglalkozik, minden ilyesmi filmet látott már, a szobája szinte egy zombitemető (ha létezik ilyen..), ráadásul a srác élete szerelmét is egy zombilánytól várja, így a normális lányok iránt már nem is érdeklődik. Apjával, húgával, nagyapjával és macskájával él együtt egy szentélyben. egészen addig boldogan is tengetik mindennapjaikat, amíg szegény cicájukat elüti egy autó és az állat ebbe belehal. Chihiro nem nyugszik ebbe bele, fel akarja támasztani, és egy olyan régi könyv segítségét veszi igénybe, amit egy vásáron szerzett be. Egy elhagyatott épülethez járkál minden éjszaka, hogy valami olyan főzetet kotyvasszon szeretett állatkájának, ami visszahozza az életbe. Egészen addig el is jut, amíg egy hozzávalón kívül minden benne van a lötyiben, azonban ezt az utolsó hozzávalót nem tudja beszerezni, mert igazából nem is tudja mi az. A könyv régi, így amin éppen ennek a növénynek a neve szerepelne, az a lap teljesen el van mosódva. Mit tehetne, mint minden létező mérgező növényt kipróbál (mert szimplán annyit lehet elolvasni, hogy a növénynek mérgezőnek kell lennie), de egyik sem válik be, a macska továbbra is halott. Egyik este azonban észreveszi, hogy egy fekete hajú lány a hatalmas elhagyatott épület udvarában lévő kúthoz mászkál minden este, és kikiáltja szíve fájdalmát. Így megy ez addig, amíg Chihiro olyan dolgot hall meg, amit talán nem kellett volt - mégpedig hogy a lány apja meztelen képeket készít róla. A meglepődöttségtől eldobja italát, a lány pedig felfedezi. Ezek után nagyjából összebarátkoznak, és a lány úgy dönt, hogy ő majd segít Chihironak feléleszteni a macskát. Egyik nap ajánlja neki a hortenzia levelet, amikor már tényleg semmilyen esélyük nem maradt, de ezzel sem érik el a kívánt hatást, így Chihiro úgy dönt, hogy feladja. Közben kiderül, hogy Rea-nak (teljes nevén Sanka Rea, erről kapta a sorozat a címét) az édesapja már-már mániákusan szereti a lányát, ezért készít gyerekkora óta meztelen képeket a kislányról, nem engedi közel senkihez, és nem enged meg neki semmi normális dolgot. Az utolsó kalandjukat kiszimatolja, és szobafogságra ítéli gyermekét, azonban Rea megtudja, hogy Chihiro-t az apja készül megsemmisíteni. Hát elfut, hogy megkeresse és figyelmeztesse, de mivel sehol nem találja, ezért az elhagyatott épülethez megy. Egy meredek sziklaszerűségen mászkál, amin egy nagyon keskeny út van, alatta pedig, jó pár méterrel lejjebb rengeteg hortenziabokor. Ott áll Chihiro is, vagyis egy kicsit távolabb, de egyik sem veszi észre a másikat. Vagyis Chihiro majd igen, de már akkor, amikor az apja is megérkezik Rea-nak, és követeli a lánytól, hogy menjen vissza hozzá. Bonyodalom, bonyodalom, nem fejtek ki minden részletet, a lényeg annyi, hogy amikor a macskának csinálták a hortenziafőzetet, akkor egy keveset elcsórt Rea, megitta, hogy ő majd meghal, de nem jött össze neki. Így amikor leesik a szikláról (mert apja jóvoltából leesik, bár nem szándékos dolog), és meghal, akkor pár perc múlva fel is éled.

Innen kezdődik a Sankarea történetének teljessége, hiszen innentől fogva Rea zombi lesz, és még a macska, Babu is feléledt - mint kiderült. Olyan problémákkal találkozhatunk, mint hogy ha Rea nem eszik minden órában hortenzialevelet, akkor elveszti az emberi ítélőképességét, vagy hogy az édesapja megint szervezkedni kezd. Kiderülhet az is, hogy Chihiro édesanyja valójában zombi volt (legalábbis ezt véltem kivenni a dolgokból), illetve hogy az unokatesója fülig szerelmes a fiúba. És igen, persze minden ilyesmi animébe bele kell tenni egy gyerekkori szerelmet, vagy rokonszerelmet. És megmondom őszintén én nagyon ellenzem már ezt a sok rokonszerelmet, mert annyira nem alapozottak, hogy az hihetetlen. Meg idegesítő is, hogy minden második animében szerelmes az egyik rokon a másikba, holott ez azért nem annyira gyakori jelenség az életben, és nem is tudom élvezhető jelenségnek mondani az anime iparban sem. De hát mindenki tudja, hogy a japánok nem a visszafogottságukról meg a normalitásukról híresek.

A Sankarea vége viszont borzalmasnak mondható, hiszen semmi konkrét, semmi nem derül ki, senki nem jön össze senkivel, ez a tipikus ronda és elnagyolt befejezés. Összerántanak egy nagyon jó történetet, de egy normális levezetést már lusták neki adni. Az anime openingje különben érdekes, és olyan középkategóriás nálam. Mindenesetre a legtöbb résznél megnéztem, mert mind videóilag nagyon jól összerakták. A zene meg tűrhető. A grafikára nincs panaszom. Szép és jól ki van dolgozva. A színek különben nagyon passzolnak egymáshoz, és egy varázslatosságot kölcsönöznek a képi világnak. A történetvezetés már nem ennyire jó, mivel össze-vissza ugrálnak ide-oda, és mint mondtam nagyon nagy negatívum, hogy végül a végén nem derül ki szinte semmi. Lehet akarnak ennek folytatást, de ha nem, akkor nekem ez egy olyan középkategóriát sem ér meg. A karakterek meg némileg érdekesek voltak, raktak a megszokottakhoz némi extrát, amit eddig nem láttunk. De amúgy nem sok szereplővel kellett találkoznunk. A helyábrázolásuk nagyon szépek, nagyon szépek voltak a hortenziabokrokkal beterített helyek, a szobák, a házak.

Érdekes volt, bár nem egy világot megváltó darab, és elég nagy hiányérzetet hagy maga után.

5/3
Linkek: animeaddicts ; myanimelist

MondoCon 2012 Summer

Ím, hazajutottam MondoConról. Egy nagyon pici élménybeszámolót terveztem, mivel azt a sok dolgot leírni.. elvenné az egész napomat. Tehát reggel parókában és harci szerelésben felszálltam a buszra (azért a pocim takarására felvettem egy hatalmas kék kabátot), és aztán három órát utaztam, mire megérkeztem a Népligetbe. Ott már Nika és Meow vártak, akiket először meg sem ismertem, de ők engem egyből, szóval happy volt mindenki - közben két srác odavergődött hozzánk, mert ők sem tudták merre kell menni.

Balról Nika, Tomka, Meow

Felszálltunk egy villamosra (életemben először ültem akkor villamoson asd), majd találkoztunk Rosennel, és mentünk is a Hungexpo felé. No hát a sorbaállás kemény két órát vett igénybe, főleg hogy amúgy is előrébb kerültünk, mert voltak ismerőseink a sor közepén. Rengeteg embert ismertem meg plörkre, meg úgy amúgy is, nagyon örültem és hihetetlen érzés volt az egész. Az a sok ember, a sok cosplayes, a sok csodálatos ruha, és tudni, hogy ez a rengeteg ember itt mind szereti azt, amiért téged otthon kinevetnek... egyszerűen hihetetlen volt. Körülbelül olyan érzéseim voltak, mint egy gyereknek, aki először kóstolja meg a csokoládét.

No hát bevonultunk a jegyvásárlás után egyből az egyik épültbe, hogy húú vásároljuk le azt az ezer forintot, amit le lehetett, és akkor mangák. Nika persze Grimmjow-os kulcstartót vagy mit keresett, de nem talált, szóval amúgy nem is tudom, hogy levásárolta-e az övét, de én igen az enyémet, ráadásul Michy segítségével, mert volt olyan naaaagyon drága, és megosztotta velem - még mindig borzasztóan imádlak ám! Akkor ott lekaptam magamról a pulcsit, mert már borzalmasan melegem volt, és ugyebár nem azért készült a cp sem, hogy senki se lássa. Végig mászkáltunk még a kínálatokon a földszinten is, megtaláltam a Káosz Kapui második kötetét (!! amit már legalább fél éve kergetek), ugye a levásárolható kütyüből a Naruto negyedik kötetét vettem meg, beszereztem két Narutos kitűzőt, ettünk rament (ami amúgy nem az én gyomromnak való, vagy lehet kicsit később kellett volna vele próbálkozni), pocky-t, és amúgy még nem tudom mit szereztem be. Vízipipáztunk is, rengeteget járkáltunk, borzasztóan sok képet készítettünk, emberek után futkostunk, Meow meg az én szívemet összetörték (:"( xD) és még rengeteg minden volt. Tehát abszolút pozitív volt az egész, bár ahogy észrevettem ez a rendezvény is kezd egy kicsit kizökkenni az általunk normálisnak ítélt formájából, mert amikor egy Kensei cp-st megkértem, hogy ugyan hadd fotózzam már le, akkor kicsit furcsán nézett rám, meg eléggé vonakodva vágta be azt a pózt. Hát engem meg ez lepett meg, mert ugyanis ezen a rendezvényen pont azért öltözködnek be az emberek, hogy esetleg készüljenek róla képek, és másoknak is megengedje ezt. No mindegy. Összességében imádtam, nem akartam, hogy vége legyen, de sajnos gyorsan elszelelt, és már menni is kellett.

És még több kép megtalálható a devimen (ami ITTEN van), illetve faszbukon, de ott meg csak az ismerőseim láthatják.

Anime: Yosuga no Sora

Az anime maga egy visual novel adaptációja, ami eredetileg felnőtteknek készült romantikus és dráma játék. Az adaptáció eltérő a megszokottaktól, hiszen ebben nem választottak ki egy végleges végverziót, hanem minden lehetőséget belesűrítettek egy animébe. Van egy főszereplő fiúnk, illetve négy főszereplő lányunk, és innen már gondolhatjuk is, hogy mindegyik lányt valamilyen mozzanatok végigjátszása folyamán össze lehet hozni a sráccal. Az animében mind a négy lánnyal összejön a fiú főszereplőnk, mindegyiknek külön történetet, múltat és rendes hátteret alkottak. Nagyon abszurd módon ugrálnak tehát a történetben, mert körülbelül két részt szántak a bevezetésre, utána olyan három-négy részen keresztül lebonyolítanak egy-egy lányt. Így a történet például az ötödik résztől teljesen máshol folytatódik, vagy mondanám inkább úgy, hogy kezdődik. Először furcsa, és nem is tudtam én sem mit kezdeni vele, de gyorsan megszokható, és igazából nagyon érdekes, mivel így mindegyik lánnyal összejött, és nem az a tipikus háremanime lett belőle, ahol mindenki piszkálja a főhőst, de annak igazából a kézfogáson kívül nem sikerül valami nagy dolgot elérnie az utána epedező lányoknál.

Történetünk kezdetén megismerkedhetünk egy ikerpárral, akik éppen a vonat ülnek, ugyanis elköltöztek a nagyvárosból egy sokkal kisebbe, ahol még gyerekkorukban laktak egy picit. Az oka ennek az, hogy a szüleik meghaltak, és ezért úgy érezték menniük kell a régi helyükről, hogy új életet kezdhessenek. Ebben a városban (vagy inkább faluban? inkább..) még megvan a régi házuk, ahol éldegéltek néhány évet, ezért oda költöznek be. Név szerint Kasugano Haruka és Sora. Haruka-nak nagyon könnyen megy a beilleszkedés, azonnal barátokra talál, azonban Sora még csak iskolába se akar járni. Aztán végül majd mégis meggondolja magát, és bejár néhányszor, de ez főbb szerepet majd csak az ő részeiben kap. Legelőször is ismerkedjünk meg Migiwa Kazuha-val, aki egy tehetős családban nőtt fel és brácsán játszik. Nagyon kellemes külsejű, jól nevelt lány, és egy bizonyos lánnyal nagyon szoros kapcsolata van, akit Amatsume Akira-nak hívnak. Haruka egy véletlen folytán meghallja, hogy nővéremnek szólítja az egyik a másikat, és ezzel vége is lesz a második résznek, tehát elkezdődik az első route, amiben Kazuha-é a főszerep.

Nagy vonalakban Kazuha és Akira egy apától származnak, de míg Kazuha-t ellátják minden jóval, addig Akira-val nem foglalkozik az apja, és egyedül él egy hatalmas templomban. Ebből rengeteg bonyodalom lesz, de még a route elején Kazuha és Haruka összejönnek, ami valljuk be nekem meglepetés volt, hiszen az hittem a világ végéig tökölni fognak ezek is, mint általában minden animében, azonban Haruka azonnal a lényegre tért, és amint megoldódott a nagy családi probléma le is fektette szépen Kazuha-t. Tehát mondhatni a kapcsolat már a legelején adott, utána összpontosítottak a múltbeli sebek beforrasztására, hogy ismét visszatérjenek teljesen a párra.

and not a single f*ck was given that day - anyás, ez az ugrás

Ezután Akira route következik, amiben már teljesen más múltat kapott, és kiderül az is, hogy gyerekkorukban Haruka és Akira nagyon is jóban voltak, sok jó dolgot csináltak együtt. Itt Akira keresi az édesanyját, aki a születése után rögtön lelépett, csak egy nyakláncot hagyott hátra, amit még Akira és Haruka szépen elvesztettek gyerekkorukban. A két fiatal aztán összejön, de végül ez sem lehet sokáig mézes-mázos, mert a probléma és a múlt démona beüt, így azt meg kell oldani, hogy utána végre ismét egymásra találhassanak a route főszereplői.

A harmadik route Yorihime Nao-ról szól, akinek valljuk be elég durva route-ot szántak, arról nem is beszélve milyen módon próbálta tizenévesen levezetni az otthoni feszültséget. Mint Akira-nál, itt is nagyon sok épül a múltra, sőt még több is. Tehát amikor kicsik voltak, akkor Haruka nagyon jóban volt Nao-val, amikor a lánynak a legnagyobb szüksége volt rá, akkor mondta a wise szavakat. Azonban egyik délután Nao már nem bírta elviselni a szülei ordibálását és veszekedését, ezért átfutott szépen Haruka-hoz, és (most fejezzem ki magam csúnyán..?) lefeküdt vele, vagyis inkább mondhatni rákényszerítette a teljesen lesokkolt gyerkőcöt. Azért még elég durván gyerekek voltak. No, ezek után Nao nem tudott többet Haruka közelébe kerülni, mert szégyellte magát, de ennek Haruka véget vet, és elkezdenek járni, azonban ez csak az első akadály volt. Sora ugyanis rendesen beüt itt, mert kiderül, hogy ő akkor látta a két gyereket akciózni, és teljesen megutálta akkor Naot. Innentől a két fiatal szerelmes feladata annyi lenne, hogy megbékítsék az őrjöngő testvérkét, ami természetesen rengeteg viszontagság és megaláztatás után sikerülni fog. A legviccesebb az egész route-ban az volt, amikor végre ismét elengedte magát ez a két szerencsétlen, és elkezdtek akciózni, azonban a démoni húg észrevette őket, és úgy kib*szta az utcára szerencsétlen Naot, hogy én komolyan röhögőgörcsöt kaptam. Oké, tudom, ez egy komoly és sad jelenet volt, de belőlem valahogy csak a nevetést tudta kiszedni. De miután minden megoldódott, elmennek a fesztiválra, és Sora is megbékélt annyira, hogy áldását adta a kapcsolatra. Ezek után tűzijáték fénye alatt az egyik kis eldugott helyen megtörténik végre köztük a teljes aktus.

A negyedik, és egyben utolsó route Sora-é, ami elég abszurd, hiszen Sora Haruka nővére. Megmondom őszintén tudtam a dologról, hogy lesz benne testvérszerelem, és mivel a műfajhoz még nemigazán volt szerencsém, ezért döntöttem úgy, hogy megnézem ezt az animét. A véleményem csupán annyi a témáról, hogy biztos vannak, akik buknak erre, de nekem ez így már túl sok, hiszen három nagy testvérem van, és aztán gondolhatjátok, hogy mennyire csúnya arckifejezéssel néztem végig az utolsó route-ot. A történetet onnan folytatják, hogy Haruka éppen Nao-val jár, azonban elkezd valamit érezni a húga iránt, vagyis mondhatjuk úgy, hogy régi érzések kerekednek felül rajta ismét. Kiderül, hogy Sora sem érez másképp (Haruka rajtakapja, miközben rá gondolva masztizik), így hát titokban elkezdenek összefeküdni. Nos, elég undorító jeleneteknek lehetünk tanúi, de én amúgy nem ítélek el senkit meg semmit az ilyen beállítottságai miatt, csak valahogy az én gyomrom a lógó beleket sokkal jobban bírja, mint az ilyesmit. Tehát Naot félreteszi, a húgával kavar Haruka, azonban egy ilyen kis helyen semmi sem maradhat titokban, így egy egészen vicces helyzetben Nao és Kozue (aki még a történet elején azonnal beleszeretett Haruka-ba, de nem kap különösebb szerepet, csak az elején egy picit, és a végén) rátalálnak a nagy szerelmi nászt lebonyolítókba, amitől Kozue egy életre elveszíti ártatlan mivoltát, és összetörik a gyerekkorát, Nao pedig hát.. nem tud mit kezdeni a helyzettel. Ezek után jön az a probléma, amitől minden ilyen abszurd páros szenved - az elítélés. Ezt majd egy sor drámázással megoldják, és úgy döntenek, hogy külföldre költöznek. Így teljesen új életet kezdhetnek - megint -, valahol teljesen máshol. Ezzel lezárul történetünk.

asd

Fontos megemlíteni, hogy még véletlenül sem közelíti meg egy háremanime szintjét, ugyanis itt a különböző route-okban csak és kizárólag az adott lány szerelmes a srácba, a többiek segítenek nekik összejönni, vagy baráti támogatásként ott vannak, de semmi több. A drámát és a szerelmet jól adagolják, nem vittek úgy általában semmit túlzásba, bár egy-két dolgot azért nem húztam volna ennyire a határ fölé. Nagyon tetszett, hogy így végül mindenki szerepet kapott Haruka életében, mivel igazából ha csak magáról a Sora-val való kapcsolatról szólt volna az anime, akkor valószínűleg végig sem tudtam volna nézni, mert Sora-ban megalkották azt a hisztis karaktert, ami semmilyen animéből nem hiányozhat, bár ezt mondjuk lájtos módon, mert például Orihiméhez képest akár még a kedvencem is lehetne. A grafika nagyon szép, bár láttam, hogy a készítők nagyon szeretik lóbálni a lányok haját. A szexet is normális mértékben adagolták, leginkább a szenvedélyről és szerelemről szólt, bár a teljes aktust nem vetették képernyőre. Oké, Sora-nál egy kicsit túlzásba is vitték, ez tény, de ettől függetlenül rendben volt a dolog. Nem igazán a fanservice-re mentek rá, így nem is kaptunk minden második másodpercben kiugró csöcsöket a pofánkba, tehát ettől nem kell tartani.  Mindegyik történet érdekes és kedvelhető, természetesen rengeteg érzelemmel megtöltve. Így mondhatni romantikus történet, amiben nem csak egy pár körül forog a világ. A zenékre nem fordítottam nagy figyelmet, az openingnek csak a videó része érdekes, a zene úgy ahogy van pocsék, az endinget meg már meg sem néztem. Tehát mindenképpen mínusz pontokat ad neki az utolsó route (ha egyszer elkezdek ezzel játszani, akkor biztos vagyok benne, hogy Sora-tól távol fogom tartani Haruka-t). Személyes kedvencem a Kazuha-s route volt. Ezek után Nao, Akira és kész, mert a Sora-sat nem szerettem.
EZEN itt meghaltam. különben nagyon nehéz normális képeket találni ehhez az animéhez, mert szinte az összes hentai - azt meg nem igazán kéne ide rakni.

5/3

Készülődés

Pontosan hét nap még MondoConig. Egyébként én is kint leszek, szóval már nagyon várom. Ez a második conom, illetve az első, ahol be is öltözök. Már nagyon rég kiszemeltem egy karaktert, ami Saya volt a Blood-C-ből, de aztán változtattam, és úgy döntöttem, hogy nekem talán egy másik karakter sokkal jobban megérné. Hogy ki leszek, az még egyenlőre maradjon titok. Jövő hét pénteken fogok publikálni valószínűleg egy képet a cp-ről, illetve azt is el fogom árulni, hogy kicsoda is ő, mivel nem mondhatnám valami ismertnek. Annyit azért elárulhatok, hogy nem animéből lesz, de semmi többet.:) Tehát már nagyon lázasan készülődök, a paróka megvan, jövő héten viszem fodrászhoz megvágatni. A ruhát már leadtuk szerdán a varrónőnek, kedden pedig az anyagok nagy részét megvettük. Még kell egy-két apróság, illetve a cipő is nagyon kérdéses, a kesztyű meg ilyenek, de azokkal majd jövő héten foglalkozom, mert amúgy is megyünk fel Pestre a családdal, és ott talán több választási lehetőségem lesz. Majd hamarosan az övnek, illetve a karkötőnek, meg a nyakláncnak is nekiláthatok. Azokat viszont én fogom csinálni. Tudom, nem akkora dicsőség, ha varrónőhöz bekúrjuk a cuccokat, hogy csinálja meg, de egy kicsit bonyolult cp-t választottam elsőre, és már teljesen ki is futottam az időből (két héttel a con előtt feleszmélni, hogy még sehol nem vagyok a ruhával kicsit gázos..), tapasztalatom a témában meg aztán semmi nincs, szóval kénytelen voltam ehhez folyamodni. De majd próbálok varrogatni, hogy egyszer majd a saját kis cosplay ruhámban jelenhessek meg egy ilyen rendezvényen.:)

Amitől még félek az az utazás, hiszen most utazom először Pestre nem kocsival, ráadásul egyedül. Hogy hol szállok le, mivel megyek, hogy jutok ki a Hungexpohoz és még ilyen kis apróságok, az teljesen homályos, és orvosolnom kéne még a hétvégén a problémát, mert bajok lesznek. Aztán meg a con után három napot maradok Érden, az egyik barátnőmnél, és úgy utazok haza. A hazaút talán nem lesz annyira vészes, mert tudni fogom hol kell leszállni.:D Tehát leginkább az utazás és a helyszínre jutás a fő gondokozó, de hát majd megoldom valahogy.

Remélem sikerül minden olyan emberrel találkoznom, akikkel szeretnék, mert az utóbbi időben nem sűrűn leszek fenn Pesten, sőt.